Hőszivattyú használata radiátorral

Hőszivattyú használatával sokféleképpen fűthetjük ingatlanunkat: fan coillal, padló-, mennyezet-, vagy éppen falfűtéssel, és bizony radiátorral is hatékonyan használhatjuk az R32 hűtőközeggel töltött levegő-víz hőszivattyúnkat. A következőkben saját tapasztalatainkat osztjuk meg, hogyan, miként és hány fokos előremenővel sikerült elérnünk egy fix belső hőmérsékletet a vizsgált ingatlanban.

Hőszivattyút radiátorra? Mutatjuk, hogyan!

Az első hőszivattyús cikkünkben már utalást tettünk arra, hogy bizony bátran ajánljuk radiátoros fűtéshez is a monoblokk R32-es levegő-víz hőszivattyúkat is. Ez a típusú készülék maximum 60°C hőmérsékletű előremenő fűtővizet tud előállítani (szemben például az újdonságnak számító R290-es gázzal töltött berendezésekkel, ahol is már 75°C-ot is elérhetünk), de közel sincs szükség ilyen magas hőfokú vízre a radiátorokhoz sem.

A kulcsa az egésznek az időjáráskövető fűtésszabályzás…

… amely megoldható akár külső vezérlőkkel is, de gyárilag elérhető ez a beállítás a Mareli Systems FGS10MB monoblokk 10 kW levegő-víz hőszivattyúban, illetve a nagyobb teljesítményű Mareli Systems FGS20MB monoblokk 20 kW levegő-víz hőszivattyúban is. A szabályzás lényege, hogy a radiátorokra (vagy más hőátadó eszközökre, azaz a szekunder fűtési körre, pl. radiátorokra, padlófűtésre) a külső hőmérséklet változásának megfelelően bekevert hőmérsékletű vizet jutattunk. Ezzel a megoldással a fűtésünk azonnal reagál az időjárásváltozásra, tehát ha kint csökken a hőmérséklet, úgy bent megemeli az előremenő vízhőfokot, ezzel ellensúlyozva a környezeti hőmérséklet visszaesését, így folyamatosan egyenletes hőmérsékleten tudjuk tartani a lakásunkat.

Jelen példában szereplő ingatlan paraméterei az alábbiak:

  • Építés éve: 1988
  • Alapterület: 130 nm
  • Radiátorok: 9 db acéllemez lapradiátor
  • Épület falazata: 40 cm, tégla
  • Szigetelés a homlokzaton: 4 cm hungarocell
  • Szigetelés a fődémen: 15 cm üveggyapot
  • Tető típusa: GERARD
  • Ablakok: régi típusú műanyag ablakok (beépítve 2003-ban)

Nézzük a fűtési adatokat:

  • Az ingatlanban lévő hőmérséklet folyamatosan 24°C-on tartva
  • Beállított fűtésgörbe:
  • +5°C külső hőmérsékletnél az előremenő vízhőfok 35°C
  • -1°C külső hőmérsékletnél az előremenő vízhőfok 40°C
  • a leghidegebb hőmérséklet -12°C volt, ekkor az előremenő vízhőfok 48°C volt.

Jól látható tehát, hogy egy hasonló vagy akár jobb adottságokkal (pl. vastagabb homlokzati szigetelés, újabb nyílászárók) rendelkező ház esetében elég a radiátorokra 48°C hőmérsékletű fűtővizet engedni, amivel a leghidegebb téli időszakban is komfortos belső hőmérsékletet tudunk elérni.

Jelen esetben a hőtermelő berendezés egy Mareli Systems SMB50 pellet égőfejjel ellátott kazán volt, mely 2 darab sorba kötött 500 literes puffertartályt melegített 60°C-ra, a fűtővizet pedig egy motoros szelep keverte be a kívánt beállított hőfokra, a szelepet pedig egy vezérlő irányította a külső hőmérsékletnek megfelelően.

Hőszivattyú használatával ugyanezeket az értékeket meg lehet valósítani, hiszen a készülék vezérlője már tudja a környezeti hőmérséklet szerinti szabályzást. Csak egy dolgunk van: kitapasztalni, hogy adott külső hőmérséklet esetén hány fokos előremenő vízhőfokra van szükség ahhoz, hogy a lakásban a kívánt hőmérséklet legyen. Általában ehhez a hőszivattyúban 3 hőmérsékleti pontot tudunk beállítani, amihez alkalmazhatjuk elsőre akár a mi saját példánkat is, tehát 5°C külső hőmérsékletnél 35°C előremenőt állítunk be (ekkora hőmérsékletű vizet fog előállítani a hőszivattyú), -1°C-nál 40°C-os vizet állítunk, míg -12°C-nál pedig 48°C-50°C körüli értéket adunk meg.

Tehát nem szükséges a lakásban lévő szekunder fűtési körünket is teljes egészében cserélni, ha hőszivattyúra váltunk a meglévő fatüzelésről / gázfűtésről / egyéb fűtésről, bátran lehet használni radiátorokkal is a hőszivattyút!

Szólj hozzá!